*Csillapítsa a fájdalmat

*Értse meg, hogyan előzhető meg a fájdalom

*Tanuljon meg segíteni önmagán

 

Az ízületek egyedi ökoszisztémák, melyeket úgy terveztek, hogy egy életen át tartsanak. Ellentétben egy mechanikus csatlakozással, ami gyakran elromlik, az emberi ízület egy önmagát kenő, súrlódásmentes környezet azzal a képességgel, hogy érzékelje önmagát (kinesztetikus érzékelés).

Az elmúlt évtized egyik legfontosabb előrelépése az artritisz kezelésében az, hogy a passzív terápiákat korlátozott hatékonyságúnak tekintik. Az öngyógyítás aktív megközelítései hasznosabbnak bizonyultak.*1) (Aktív megközelítések azok, amelyek során a páciensnek magának kell mozgatnia az ízületeit és izmait. A passzív megközelítések olyan technikákból állnak, ahol a páciensnek nem kell mozgatnia az izmait.)

Az artritiszben (oszteoartritisz, OA és reumatoid artritisz, RA) és más ízületi problémákban szenvedők gyakran nincsenek tudatában annak, hogy káros módon használják izmaikat és ízületeiket.

Kutatók a közelmúltban arra jutottak, hogy a normális kinesztetikus érzékelésnek (mozgás-/helyzetérzékelés) stratégiai szerepe van az ízületek egészségének megőrzésében.*2) Az eltorzult kinesztézia (mozgás-/helyzetérzékelés) megzavarja az ízületek normális működését (az ízületen belül és az ízület neuromuszkuláris irányításában egyaránt). *3) Ez az izmok egyoldalú (kiegyensúlyozatlan) használatához vezethet, ami az ízületeket trauma, ismétlődő terheléses sérülés és károsodás kockázatának teszi ki.

Az izmok kiegyensúlyozatlan vagy egyoldalú használata nagyon gyakran közvetlen kapcsolatban áll a rossz testtartással. A rossz testtartás és a helytelen ülés a testsúly káros eloszlásához és rossz mozgási szokások kialakulásához vezet. A túlzott nyomás és súrlódás idővel nagy igénybevételnek teszi ki az ízületeket. Ez a helyzet minden olyan tevékenységgel, amiket általában természetesnek tekintünk: ülni a számítógép előtt, felállni a székből, visszaülni a székbe stb. F.M. Alexander (az Alexander -technika feltalálója) a „lassú víz partot mos” közmondást használta annak szemléltetésére, hogy miként lehet a szokás hatalmát jó vagy rossz eredmény elérésére használni. Felhívja a figylemet arra is, hogy egy állandó vagy ismétlődő magas hangtól, ha elég sokáig hallgatják, meg lehet őrülni. Ez az elv hat az ízületeinkre is, akár pozitívan, akár negatívan. Ez vezet az ismétlődő terheléses sérülésekhez és mindenféle károsodáshoz, köztük a hátproblémákhoz.

Az Alexander-technika egy olyan megközelítés, amely segít az embereknek jobb egyensúlyt, könnyedséget és mozgási szabadságot találni. Újratanítja a kinesztéziát (mozgás-/helyzetérzékelést) és a testtartás- és szokásmintákat egy aktív folyamaton keresztül, egyszerű, mindennapos tevékenységeken – állás, ülés, sétálás stb. Nagy múltra tekint vissza és igen jó hírnévnek örvend.  Gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, messzebbre, mint a fizioterápia. Fájdalommentes és non-invazív. Olyan módokon nyújthat segítséget, amiket a hagyományos gyakorlatok gyakran elhanyagolnak.

Michael Gelb, a világhírű vezetőképzési szakértő (lásd a sikeres emberekről szóló részt) bemutatja a könyveiben: a Test-tanulás-ban (Body Learning) és a Hogyan gondolkozzunk úgy, mint Leonardo da Vinci-ben (How to Think like Leonardo da Vinci) valamint a hozzá kapcsolódó munkafüzetben, hogyan támogatták az Alexander-technikát az orvostudomány óriásai, mint a Nobel-díjas Sir Charles Sherrington és Nikolaas Tinbergen, és olyan kutatók, mint Raymond Dart professzor.

 

*1) Walker JM, Helewa A:Physical Therapy in Arthritis. Philadelphia, WB Saunders Company, 1996.

*2) Skinner HB, Barrack RL, Cook SD: Age-related decline in proprioception. Clin Orthop Rel Res 184:208-211.

*3) Sainburg RL, Ghilardi MF, Poizner H, Ghez C:Control of limb dynamics in normal subjects and patients without proprioception. J Neurophysiol 71(2): 820-835, 1995.